Nagy arcok Dorogon – Dorog “atyja”
Schmidt Sándor (1882-1953.) bányamérnök, bányaigazgató, magyar királyi bányaügyi főtanácsos, Dorog város „atyja”.
1905-ben került Dorogra, majd 1911-től 28 éven át volt a Salgótarjáni
Kőszénbánya Rt. bányavállalat dorogi igazgatója. Tehetséges és
ambiciózus munkatársakkal vette körül magát, akikkel új bányákat
nyitottak meg, régieket támasztottak fel. Néhány év alatt elérte, hogy
Dorog lett ismét a szénmedence központja, melynek köszönhetően a
település lakossága 2000 főről 8000 főre növekedett. Kiváló bányászati
szakemberként nevéhez köthető a cementálási eljárás és az
iszaptömedékelés elterjesztése. Szociálisan érzékeny vezető volt,
felismerte, hogy a térség virágzása csakis „a tőke, mérnök és munkás
vállvetett, harmonikus együttműködésével érhető el!” Ezen gondolat
jegyében lépések sorát valósította meg. Igazgatósága idején épült fel a
legtöbb dorogi közintézmény: városháza, bányakaszinó (ma könyvtár), két
iskola, óvodák, bányafürdő, két templom, művelődési ház, kórház,
sporttelep, bányaszékház (ma Intézmények Háza), a Tisztviselő telep és
az Újkolónia. 1953-ban az ÁVH letartóztatta „népellenes szervezkedés”
koholt vádjával. Két hónap múlva belehalt a kínzásokba. Személyét sokáig
érzéketlen uraságként határozták meg, és évtizedekig jobb volt
hallgatni róla. A rendszerváltás után azonban újra elfoglalta jól
megérdemelt helyét a magyar bányamérnökök és Dorog nagyjai között.
Emléktábláját 1997-ben avatták fel a nevét viselő lakótelepen. 2003-ban,
halálának 50. évfordulóján avatták fel második emléktábláját a dorogi
köztemetőben található kápolna belső falán. 2014-ben a hajdani téli
lakhelyén közteret neveztek el róla. 2019 szeptemberében, nyári
rezidenciáján (ma Vízmű) bronzszobrot avattak tiszteletére.
Vissza